Az animéről:
Az Akame ga Kill 2014-ben jelent meg a White Fox stúdió jóvoltából, mely a 2010-ben megjelenő manga alapján készült. Talán első ránézésre nem tűnik annak, de már az első rész megérteti velünk, hogy ez bizony dark fantasy. Kifejezetten egy komor, vérengzős történetet mutat be számunkra, mely egy fiktív középkori világban játszódik (bár modern jellegű technológiákkal is találkozni fogunk, ez szerencsére nem fog kizökkenteni minket, mind inkább színesíti a világát).
Sziasztok, Avander vagyok, és mostantól időről-időre anime ajánlókkal fogok kedveskedni számotokra. Az ajánlásaim során igyekszem minél kevésbé spoileres irományt készíteni, de mivel a célom az, hogy kedvet kapjatok az adott animéhez, ezért minimális mennyiségben kénytelen leszek belemenni a történet részletezésébe. Nem is húznám a szót tovább: első alkalommal az Akame ga Kill!-ről fogok írni nektek, remélem, elnyeri tetszéseteket!
1. rész:
Főszereplőnk, Tatsumi falujában nagy a szegénység, ezért két társával együtt útnak indul országuk fővárosába, hogy ott próbáljanak szerencsét, és az ott összegyűjtött pénzzel támogathassák otthonukat. Az oda vezető úton viszont elszakadtak egymástól, így a fővárosba érkezve Tatsumi azon fáradozik, hogy megtalálja társait. Ám a főváros elég konokul üdvözli őt, hiszen már az első nap elveszíti az összes pénzét (noha ez a saját naivitásának tudható be inkább). Akit ki lehet használni, azt ki is fognak. Tatsumi az utcára kényszerül, de szerencsére nem tart sokáig, ugyanis egy arra haladó nemesi lány a helyzetét látván elhívja magához. Ám az első nagy pofont az élettől még csak ezután fogja kapni. Már a fővárosba tartó út során figyelmeztették: a legrosszabb szörnyeknek ad helyet ez a hely, és azok maguk az emberek.
Történetről átfogóan:
A történet középpontjában a birodalmi főváros áll, ami a velejéig romlott. Nyomornegyedek a városban, keresztre feszített emberek az utcákon, vérbefagyott testek a földeken. Ez természetesen csak a szükséges rossz a nemesi réteg számára, és inkább az köti le figyelmüket, hogyan tömhetnék tele zsebüket még jobban. Fényűző élet ott fent, dögszag itt lent. Az emberek nyomorára támaszkodó nemesi réteg tékozló kényelmét csak az éj sötétje fedheti be, és ez pedig a Night Raid.
Ők a lázadó sereg orgyilkosokból álló csapata, aminek tagja lesz Tatsumi is. Végső feladatuk, hogy likvidálják a császárt és a miniszterelnököt, hogy helyükre egy alkalmasabb uralkodó kerülhessen, ezzel megállítva a korrupciót. Ám céljuk elérése érdekében számtalan nehézségeken kell átküzdeniük magukat, hiszen a birodalom se ül ölbe tett kézzel. A parancsra erősebbnél-erősebb csapatok igyekeznek levadászni a Night Raidet.
Karakterek:
A főszereplő, Tatsumi, bár elég naiv az elején, hamar tanul a hibáiból. Kimondottan örültem annak, hogy a főszereplő nem a nulláról kezd el szerencsétlenkedni, hanem már rendelkezik egy bizonyos szintű harci tudással, amit nem csak hogy mer, de tud is használni. Egy abszolút eltökélt, motivált jellem (de nem is esik a ló túloldalára). Bár főszereplő, illetve egy nagyszerű harcos, ennek ellenére egy picivel sem éreztem jóval többnek a többi karakternél. A többi karaktert a spoilermentesség érdekében nem jellemezném, de meg kell állapítsam, hogy a személyiségek tárháza igencsak sokszínű, oldaltól függetlenül. Az anime azért is fogott meg igazán, mert meglepő könnyedséggel volt képes megkedveltetni velem karaktereit, az antagonisták közül is nem keveset. Mindemellett az egyik legutálatosabb karakternek ad helyet az anime, de ez véleményem szerint megint csak egy érdem az animére nézve.
Szerintem két oka lehet, ha utálunk egy karaktert: az egyik az, ha idegesítőnek/túl soknak véljük, vagy nem oda illő érzetet kelt, a másik, ha a tettei teszik utálatossá. Én jelen esetben az utóbbit mondanám oknak, ami egy történet szempontjából pont egy pozitívum, hiszen képes volt elérni a kívánt érzést a karakterrel szemben, még ha az negatív is.
Harc:
Szeretném megjegyezni, hogy a különböző harcjelenetek mennyire részletesek, változatosak, de ami még fontosabb: intenzívek. Elég gyakori az animéknél, hogy a fél perc hosszúságú harcot egy negyedórás szócséplés előzi meg. Az Akame ga Kill! esetében viszont ez egyáltalán nem mondható el. Nem telik el úgy rész, hogy az anime ne mutatna számunkra látványos párbajt, és emellett nem szerénykedik masszív vérrontással fűszerezni mindezt. Nincsenek trükkös kameraszögek, vagy fránya árnyékok, amik kitakarnák a jeleneteket. Emellett a halálnak végre súlya is van. Nincs olyan, hogy “azt hittük, meghalt, most mégis itt van”, és olyan sincs, hogy egy indokolatlan női könnycsepp hirtelen egy level 100-as heal potival ér fel. Itt a halál rideg és végleges.
Összesítve gondolataimat: a változatos karaktereknek, a gátlástalan vérfürdőnek és a kiszámíthatatlan fordulatainak köszönhetően az egyik legkedveltebb Animém az Akame ga Kill!, csak ajánlani tudom. Amennyiben sikerült felkeltenem érdeklődésedet, az Animem honlapján megtekintheted itt.
Értékelésem ötös skálán:
| Történet | 3 |
| Látvány | 5 |
| Karakterek | 4 |
| Harc | 5 |
| Románc | 3 |
| Átlag | 4 |
[Spoiler]
Azok, akik nagyon belebolondulnának az animébe és többet akarnának, van egy jó hírem: mint fentebb írtam, a manga 2010-ben, míg az anime 2014-ben jelent meg. Viszont a manga csak 2017-ben fejeződött be, tehát igen: az anime vége eltért a mangától, és hamarabb lezárták. Ha szeretnél még jobban elmélyülni a történetben, akkor ajánlom a manga elolvasását.
